Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


CIKKEK ÉRDEKESSÉGEK

„Ki, mit ígér? Vadászat, vadgazdálkodás és a föld 
Vadászat, vadgazdálkodás nem létezhet az ahhoz szükséges földterületek nélkül. A jogi keretek mellett a földterületek biztosítása, rendelkezésre állása a másik esszenciális feltétele a tartamos vadgazdálkodásnak. Részben ezért, részben pedig azért, mert mind a politika szférájában, mind a közéletben folyamatos slágertéma a „földügy” (és kicsit olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá), megvizsgáltuk, hogy mit ígérnek az egyes pártok választási programjukban a termőföldek kapcsán.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy megvizsgáltuk, mely pártoknak van érdemi mondanivalója választási programjában a földművesek, vadgazdálkodók, a földből, földhasználatból élők számára. Vizsgálatunk során az egyes pártok választási programjait tekintettük át „földügyileg”, a Fidesz esetében pedig a 2014-ben már hangoztatott „folytatjuk” szlogen jegyében az elmúlt 8 kormányon töltött év főbb deklarált (jogszabályba foglalt, illetve egyéb módon megvalósult) eredményeit vettük alapul.
Az egyes pártok választási programjában szereplő „földügyi” üzeneteit közöljük tehát alább, szakmai blog lévén minden esetben némi objektív kommenttel. Így kívánjuk tehát összefoglalni, melyik párt mit ajánl választóinak a magyar (állami és magántulajdonú) termőföldek kapcsán, és ezzel talán megkönnyíthetjük az e témakör iránt érdeklődő, esetleg szavazatát ezen üzenetek alapján odaítélő választópolgárok döntését.
A pártok alábbi sorrendje nem tükröz semmilyen preferenciát, a Fidesz utolsó helyét az indokolja a felsorolásban, hogy esetükben nem találtunk a 2018-as választársa készült írott programot, így itt az elmúlt 8 év deklarált földügyi eredményeit vettük alapul, azzal, hogy egyik program esetében sem értékeltük a termőföldekhez, azok használatához csak közvetetten kapcsolódó üzeneteket, pl. vidékfejlesztés, stb.
Momentum
37-38. oldal: „Földművelési lehetőség a legszegényebb településeknek Azokban a térségekben, ahol gyenge az infrastruktúra, rosszak a helyi szolgáltatások és nincs szakképzett munkaerő, nem fognak vállalkozások megjelenni. Az ott élő emberek számára nincs munkahely. Néhány hektár föld azonban megoldást nyújtana arra, hogy a település lakosai dolgozzanak és termeljenek a közösség (például a helyi iskola és óvoda) számára. Ezért a Nemzeti Földalapnak adunk egy jogosítványt, hogy a legszegényebb térségekben földet vásároljon a helyi önkormányzatok számára, akik ezt a földet kötelesek a közösség szolgálatába állítani. Mindez lehetőséget ad szociális gazdaságok működtetésére is és rengeteg generációs munkanélkülinek adhat munkát és ezáltal biztos megélhetést.”
40. oldal: „Versenyképes földhasználatot támogató földtörvény. A földtörvény földhasználatra vonatkozó passzusai jelenleg nem a professzionális termelőket segítik. A Momentum úgy újítja meg a földtörvényt, hogy a versenyképes termelést folytató gazdákat védje, őket juttassa előnyhöz, ezáltal ösztönözze a korszerű termelést és a jó földkihasználást.”
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) jelenleg is minden más jogosultat megelőző elővásárlási joga van valamennyi termőföld-adásvétel esetén, tehát a párt egy már létező jogosítványt szeretne adni az NFA-nak. Az állam jelenleg is működtet mind szociális földprogramot, mind közfoglalkoztatási programot, így új elemet nem látunk ezen ígéretben.
A földtörvény „megújítása” kapcsán pedig egyrészt rögzítjük, hogy a jogszabály sarkalatos, tehát bármilyen módosítása csak 2/3-os parlamenti többséggel lehetséges. Másrészt nem világos, hogy kit tekint a Momentum „professzionális termelőnek”? A magunk részéről óvatosak lennénk a fogalom használatával, hiszen könnyen hátrányos helyzetbe lehet hozni a kevésbé professzionális eszközparkkal rendelkező kisebb termelőket, vagy a széttagolt birtokszerkezettel rendelkező földműveseket, stb., így elég veszélyes ilyen ajánlatot tenni a választóknak.
Alaptörvényben rögzítjük a helyi társadalom elidegeníthetetlen rendelkezési jogát a saját földterülete felett.  Ezt a jogot a létrehozandó helyi földbizottságok fogják gyakorolni, amelyek az állami tartalékföldek hasznosítását illetően is vétójogot kapnak. Helyreállítjuk a közbirtokosság intézményét. A föld speciális vagyontárgy, természeti örökségünk része, mint az ivóvíz, az ország folyói vagy a levegő. Emiatt a termőföld adásvétele csak szigorúan szabályozott, a társadalom és a természetvédelem érdekeit érvényesítő keretek közt folyhat -- európai szinten is. A milliárdos pártklientúrák kezén felhalmozódott óriásbirtokok felszámolását jogi és támogatáspolitikai eszközökkel érjük el. A fejlesztési forrásokat elsősorban a viszonylag kisebb üzemméretű, állandó alkalmazottakat foglalkoztató, természeti forrásait fenntartható módon hasznosító gazdaságok számára tesszük elérhetővé. A családi és háztáji gazdaságok számára a sajátos igényeikhez igazított, rugalmas és könnyen elérhető támogatási formákat dolgozunk ki. A kedvező jogi és gazdasági környezet megteremtésével a valódi gazdatársadalom újjászervezésének rakjuk le az alapjait.”
„A helyi társadalom elidegeníthetetlen rendelkezési joga” jogi szempontból csak az egykori szocializmust jellemző kollektivizálást, szövetkezeti földhasználati jogot (vö. „a TSZ-be bevitt föld a helyi közösségé”) idéző ígéretként értelmezhető, ami 2018-ban egy jogi nonszensz. Mit jelenthet a rendelkezési jog? Tulajdonjog? Használati jog? Utóbbi esetében ki a tulajdonos? Az ő saját használati jogát miért akarjuk korlátozni? Mindezt tehát meg lehet kísérelni az Alaptörvényben (sarkalatos jogszabályban) rögzíteni, de az álláspontunk szerint ab ovo alkotmányellenes lesz.
Az „óriásbirtokok felszámolásának” jogi és támogatáspolitikai eszközeit sajnos bővebben nem ismerteti az LMP, pedig itt is találhatnánk igazi jogi csemegéket.
Olyan pedig, hogy „állami tartalékföld” egész egyszerűen nem létezik. Sajnos ma Magyarországon sokan azt gondolják, hogy az állami földek egy része csak úgy „van”, senki nem használja, hasznosítja és a különféle politikai ötletek felmerülése esetén azonnal rendelkezésre áll tíz- meg százezer hektárnyi állami föld. A valóság ezzel szemben az, hogy az állami földek maximum 0,5%-a nem hasznosított országosan, ami nagy jóindulattal 7-8000 hektár lehet. Jellemzően osztatlan közös tulajdonnal érintett földön fennálló minimális méretű állami tulajdoni hányadokban. Erre programot építeni... ? :)
MSZP
21. oldal: „Véget vetünk a spekulációs célú földvásárlásnak. Az agrárvilágban fellépünk a közérdeket károsító, tisztességtelen haszonbérleti szerződések ellen. Versenyképessé tesszük a birtokstruktúrát, szövetkezni kell! A magántermelők érdekeiket csak szövetkezve tudják képviselni, ezt mutatja a fejlett országok példája is. A szervezetlen gazda kiszolgáltatott, a szervezett gazda partner a hatalom számára is. A helyi gazdaság fejlesztésére koncentrálva alakítjuk ki az új típusú szövetkezeti együttműködést, a háztáji jellegű termelés együttműködési formáit és megszervezzük a szövetkezetek, a valódi őstermelők, a családi és kisgazdaságok, a vidéki kis- és mikrovállalkozások piaci hátterét.”
OK, vessünk véget a „spekulációs célú” földvásárlásnak! De mi minősül annak? Mi alapján állapítja meg az MSZP egy földvásárlási tranzakcióról, hogy az spekulációs célú? Ezt jó lett volna kicsit kifejteni.
Ugyanez a kérdésünk a haszonbérleti szerződések kapcsán: mi alapján állapítja meg az MSZP, hogy egy haszonbérleti szerződés a „közérdeket károsítja” vagy „tisztességtelen”? Hogy lehet például két magánszemély egymás közti haszonbérleti szerződése a közérdeket károsító? Felsejlik az idézett programpontból a magánjogi jogviszonyokba való beavatkozás terve is az MSZP részéről, ezt semmi esetre sem támogatjuk és károsnak tartjuk!
A szövetkezeti rendszert pedig az MSZP (és főleg az elődpártja) által már megvalósított egykori modellben nem, nyugat-európai mintára már sokkal inkább szeretnénk, sajnos erről az ígéretről sem tudunk meg többet.  
Az MSZP programja politikai bla-bla. Szakmailag értékelhetetlen. Számon sem kérhető vállalások, érdemben ki nem fejtett tételmondatok, így komolyan sem vehető üzenetek.
Jobbik
41. oldal: „Megállítjuk a föld és vízkészleteink elherdálását. Egyedül az az agrárstratégia szolgálja a közjót, amely kimondja, hogy az ország határain belül lévő valamennyi mezőgazdasági terület és vízkincs a nemzeti vagyon része, függetlenül pillanatnyi tulajdonformájától és tulajdonosától. Ennek megfelelően annak tulajdonjogát jogi személyek vagy nem magyar állampolgárságú magánszemélyek nem szerezhetik meg. A zsebszerződéssel külföldi kézre került földterületek visszaszerzése mindemellett elengedhetetlen.”…
„Elszántak vagyunk a magyar föld magyar kézben tartása mellett. A Fidesz azzal az álszent lépéssel állt elő – ugyan törvényben mondta ki –, hogy külföldiek nem vehetnek termőföldet, eközben a külföldi szót úgy definiálta, hogy az csak az EU-n kívüli országok állampolgáraira legyen igaz. Mi ebben a kérdésben azonban a zéró tolerancia pártján állunk.”
Attól, hogy a „nemzeti vagyon” részévé teszünk bármely vagyonelemet annak tulajdonformájától függetlenül, annak forgalomképessége, jogi státusza nem változik meg. Ha ez a „nemzeti vagyon” definíció esetleg valamilyen forgalomképességi korlátozást, tilalmat is jelent, az a magántulajdonú termőföldek esetében alkotmányossági aggályokat vethet fel. Itt is rögzítjük, hogy minden ilyen szabályozás sarkalatos (2/3-os) parlamenti támogatást igényelne.  
Jogi személy nem szerezhet földtulajdont. Pipa: a FIDESZ által (a Jobbik heves tiltakozása mellett!) elfogadott, jelenleg hatályos Földforgalmi törvény ezt expressis verbis tartalmazza. Ezek szerint a Jobbiknál nem is olvasták el azt a törvényt amely ellen anno úgy tiltakoztak, hogy a parlamenti szavazáskor még az Országgyűlés elnökének a pulpitusát is elfoglalták…
A „zsebszerződések” felszámolása kapcsán sem mond semmilyen konkrétumot a Jobbik programja. Véleményünk szerint azért, mert a hatályos Földforgalmi törvény (FIDESZ) óta ezek a szerződések nem is tudnak „élessé válni”, így de iure nem léteznek, nem létezhetnek „zsebszerződések”.
A „külföldi” fogalmának törvényi definíciója (mégis elolvasták a Földforgalmi törvényt? vagy csak ezt a részét?) kapcsán leírt Jobbik választási ígéret megvalósítása pedig konkrétan az EU-ból való kilépést vetíti előre, mert csak ebben az esetben lehetne új törvényi definíciót kreálni a külföldiekre. A Jobbik ezen ígérete kapcsán nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy az említett (kritizált) törvényi definíció ellenére az EU-s, de nem magyar állampolgárok magyarországi földvásárlása számos egyéb előírás miatt sokkalta nehezebb, mint a magyar földműveseké (vö. iskolai végzettség, művelési kötelezettség, elővásárlási jogok, helyi földbizottságok, stb.). Így ebben az ígéretben inkább a Jobbik mostanában takargatni próbált egykori arcvonala sejlik fel az EU-ellenességgel.
DK
A DK sem definiálja az „oligarcha” fogalmát, így az üzenet szakmai alapon nem értelmezhető, csak a politika szférájában. A hatályos jogszabályi előírások betartásával, nyilvános pályáztatást követően megkötött állami földhaszonbérleti szerződések felmondása, felmondhatósága kapcsán a következőkre hívjuk fel a figyelmet: a Fidesz kormány 2016-ban kísérletet tett arra, hogy a termőföldre vonatkozó földhaszonbérleti szerződések (magánfelek egymás közti szerződései illetve akár az állami földhaszonbérleti szerződések is) például egy tulajdonosváltás esetén felmondhatóak legyenek az új tulajdonos részéről. Ez a kísérlet végül elbukott, ami jól mutatja, hogy önkényesen nem lehet alkotmányos módon beavatkozni ilyen szerződéses jogviszonyokba. Legalábbis az Alkotmánybíróság próbáját egy ilyen DK-s kísérlet nem állná ki.  
FIDESZ
Fellelhető, a 2018-as parlamenti választásra készült írott program hiányában emeljük ki a 2010-2018 közti Fidesz-kormányok főbb földügyi intézkedéseit, melyek jogszabályokban vagy országgyűlési és kormányhatározatokban deklaráltan megjelentek, nyomon követhetőek:
A magántulajdonban álló földek kapcsán:
Földforgalmi törvény (földtulajdon-szerzés erős korlátozása; helyben lakó, a földet megművelő gazdák preferálása az elővásárlási jog és a haszonbérleti lehetőségek kapcsán is; helyi földbizottságok felállítása a földforgalom kontrolljára; jogi személyek földtulajdon-szerzésének kizárása, földhasználatuk mértékének korlátozása; számos rendelkezés az osztatlan közös tulajdonú földek használati viszonyainak rendezésére; a külföldiek földtulajdon-szerzésének adminisztratív úton történő megnehezítése, ellehetetlenítése; a nem földművesek kizárása a földtulajdon-szerzésből;
Az ún. „zsebszerződések” elleni határozott, komplex fellépés: önálló büntetőjogi tényállás hatályba léptetése a tárgyban, korábban „zsebszerződés” alapján külföldi tulajdonba került természetvédelmi területek állami tulajdonba vétele; 
A zártkertek jogi helyzetének rendezése (művelés alól kivetté minősítés), piaci forgalmuk kivonása a Földforgalmi törvény szigorú kontrollja alól;
A termőföldek hatékony védelme a művelésből való kivonással, beépítéssel szemben;
A tartós haszonbérleti jogviszonyok módosítási, felmondási lehetőségeinek jogszabályi rögzítése;
A kárpótlási eljárások lezárása;
Az állami tulajdonú földek kapcsán:
Önálló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felállítása, a földművelésügyért felelős minisztériumon belül önálló szakmai államtitkárság létrehozása az állami földprogramok (2013) és az állami földek (2014) menedzselése érdekében;
„Földet a gazdáknak!” nevű programok: földhaszonbérleti és földértékesítési programok, összesen kb. 200.000 hektár állami föld értékesítése, az állami földbérlő számának megtízszerezése azonos területnagyságon;
Állami elővásárlási jog, minden más jogosultat megelőző ranghelyen – földpiaci spekuláció visszaszorítása;
Ingyenes földfelajánlás lehetősége az állam számára;
Szociális földprogramok, közfoglalkoztatási programok (minden évben egyedi kormányhatározatok alapján);
Mi így látjuk az egyes pártok „földprogramját”, melyet kormányra jutva ígéreteik szerint képviselnének, innentől az olvasókon, a Tisztelt Vadásztársakon a sor, tessék választani!”